Az eladás időzítése nemcsak az eladótól és a cég állapotától, hanem a potenciális vevők helyzetétől is függ. Ha növekszik a gazdaság, az szárnyalásra készteti a tőzsdét is, a tőzsdei árfolyamok pedig kihatnak a magáncégek értékelésére is.

A magas árfolyamok mellett feltámad a cégekben a versenyszellem, és megpróbálnak piacokat szerezni egymástól. Ez persze "szirénzene" az eladóknak is. Az ilyenkor halasztott eladás a piac fordultával több éves robotra kényszerítheti a konjunktúra miatt megingott cégtulajdonost.

Kereslet nélkül céget sem lehet eladni. Ha jól megy a gazdaság, az azt jelenti, hogy jól megy a cégeknek. Van pénzük, nyereségesek. És a nyereség önbizalmat ad a menedzsereknek merész növekedési terveikhez. Új beruházásokhoz, cégek felvásárlásához. A menedzsment az osztalékfizetés unalma helyett gyakrabban választja a "birodalomépítés" (értsd: akvizíciók) izgalmát. A növekedés leggyorsabban cégvásárlásokon keresztül valósítható meg.

Ezt a folyamatot a bankok és pénzügyi befektetők tovább erősítik. Így az akvizíciókhoz megfelelő likviditás kerül a piacra. A cégeknek már csak be kell rúgniuk a gólt.

Az eladó cégek tulajdonosai csak erre a helyzetre vártak. A kereslet húzza a kínálatot. Több jelentkező esetén aukciót lehet szervezni, ahol már a versenypszichológia is segít az árak felpumpálásában. A befektetési bankok és pénzügyi tanácsadók pedig készségesen asszisztálnak ehhez a folyamathoz. Mindenki jól jár.

Kapcsolódó anyagok:

• Figyeljen kintlévőségeire!
• Realitásérzék
• Mikor adja el a cégét?
• Műkincset vásárolni jó befektetés
• Válassza ki a cégének legmegfelelőbb számlacsomagot!